Volt egy szemüvegem, amivel rengeteget dolgoztam, gyakorlatilag rajtam lógott éjjel-nappal, és nagyon sok gyönyörű alkotást teremtettünk meg együtt… szenvedélyes és tartalmas együttműködés volt, aztán egy szép tavaszi reggelen úgy döntött, hogy feladja, kettétört!
Én alapvetően egy ragaszkodó ember vagyok, ha megszeretek valamit, (vagy valakit), akkor én kötődöm, és kész, a Marie Kondó módszer kedvelőinek nem én leszek a célcsoportja, csak mondom… szóval ott voltak ezek a lencsék, mert mondanom sem kell, nem dobtam ki, és felmerült bennem a kérdés, hogy hogyan tudnám ezeket a számomra értékes lencséket úgy megörökíteni, hogy ne egy újabb lom, pakolgatni való semmiség legyen…
Így született meg ez a szett, és utána ezernyi gondolat követte, hiszen nem csak nekünk vannak szeretett tárgyaink, de a hozzánk közelállóknak is vannak szeretett tárgyaik, és azokat is szeretnénk magunkhoz minél közelebb érezni, pláne, ha a szeretteink a távolban vannak…

Hiszem, hogy mindenkinek van otthon olyan tárgya, szemüvege, egy kavics, ásvány, fadarab, ezaza, amit már igazából csak azért tartogat, hogy olykor megfogdossa, simogassa, visszaidézzen egy szép emléket, időszakot az életéből, hogy emlékeztesse önfeledt pillanatokra, szeretetre, gondoskodásra, törődésre… milyen szép is lenne, ha ezeket a tárgyakat egy ékszer formájában magatokon hordhatnátok, minden nap megsimogatnátok, szeretgetnétek…
Nos, ha ti is szeretnétek egy használati tárgyat, az otthon egy dobozban heverő, de felbecsülhetetlen értéket képviselő tárgyaitokból, lencsékből, keressetek meg, és én varázsolok nektek valami igazán különlegeset, de ugyanakkor kortárs, modern, használható ékszert, amitől egy picikét mindig jobban fog dobogni a szívetek!